Honlap a gyógyszerhamisítás ellen

Aggódnak a patikusok a gyógyszerhamisítás miatt

admin — Wed, 01 Sep 2010 11:58:13 +0000

Világszerte aggódnak a gyógyszerhamisítás miatt, és nem érzik elégségesnek a jelenleg alkalmazott technológiákat a hamisítványok kiszűrésére a Nemzetközi Gyógyszerészeti Szövetség (FIP) és a Pfizer gyógyszergyár közös felmérése szerint.
A betegek és vásárlók egészségének javításával kapcsolatos szerepükről kérdezték a gyógyszerészeket és gyógyszertári alkalmazottakat abban a nyolc országra kiterjedő kutatásban, amelyet a napokban tett közzé honlapján a Nemzetközi Gyógyszerészeti Szövetség (International Pharmaceutical Federation, FIP). A Pfizer gyógyszergyárral közösen készített kutatás szerint a 2000 megkérdezett 90 százaléka úgy látja, kulcsszerepük van a betegek gyógyulásában és egészségük megőrzésében. Tízből kilencen úgy érzik, minden eddiginél többen kérnek tanácsot és információt a patikákban. Négyből három gyógyszertárban a vásárlók kapnak is egészségmegőrzésre vonatkozó tanácsokat, és hozzáférnek az erre vonatkozó szolgáltatásokhoz is.
Az ausztrál, francia, német, olasz, portugál, török, brit és amerikai gyógyszerészek részvételével készült felmérés a gyógyszerhamisítás problémakörére is kitért. E szerint a válaszadók 61 százaléka gondolja úgy, hogy hazájában komoly problémaként jelentkezik a gyógyszerek és egyéb egészségügyi termékek hamisítása. Mintegy 63 százalékuk úgy látja, a jelenleg alkalmazott technológiák és politikák azonban nem alkalmasak arra, hogy a hamisítást visszaszorítsák. A megkérdezettek bő háromnegyede (77%) szerint egységesen be kellene vezetni a gyógyszerek csomagolásán olyan azonosító kódokat, amelyek segítségével a gyógyszerek kiadása előtt a patikákban ellenőrizhető a készítmény valódisága.
A kutatást a Pfizer képviseletében kommentáló szakértő szerint az eredmények azt mutatják, a gyógyszertári dolgozók és a gyógyszeripari szereplők hasonló aggodalmakat fogalmaznak meg. A cég szerint mindkét oldal legfontosabb célja, hogy a betegek gyógyulása érdekében biztosított legyen a hatékony, minőségi és biztonságos gyógyszerellátás.

A környezetre is károsak a gyógyszerhamisítók

admin — Tue, 31 Aug 2010 10:22:12 +0000

Az illegális gyógyszergyártás és drogkészítés környezeti hatásaira hívták fel a figyelmet a kutatók. A szakértők szerint a kezeletlenül kiöntött vagy elásott anyagok a környezetre, az épületek falaiba beszívódott vegyszerek a leendő tulajdonosok egészségére lehetnek ártalmasak.
Az ausztráliai székhelyű Cooperative Research Centre for Contamination Assessment and Remediation of the Environment (CRC CARE) szakértői szerint nagyobb figyelmet kellene, hogy kapjanak az illegális gyógyszergyártás, továbbá a drogelőállítás közvetett, káros hozadékai. Ezek ugyanis súlyosan szennyezik a környezetet, és az élővilág mellett a gyanútlan lakosság egészségére is komoly veszélyt jelentenek. A kutatók szerint a helyzet a kalózkodáshoz hasonló: ahogy az illegális fájlcserélés esetében is, úgy a gyógyszerhamisításra és a drogterjesztésre vonatkozóan is kevesen vannak tisztában azzal, hogy az illegális tevékenység valójában milyen széles körű következményekkel jár.
A Medindia portál által idézett kutatók szerint a gyógyszerhamisítók és drogkészítők mindenféle körültekintés nélkül mosnak bele vegyi anyagokat a csatornahálózat rendszerébe, illetve kezeletlenül ásnak el a földbe gyártás után visszamaradt anyagokat. A hamisítványok előállítására használt épületek – rendszerint bérházak és bérlakások – szintén nagymértékben válnak szennyezetté olyan anyagokkal, amelyek komolyan veszélyeztethetik a következő lakók vagy használók egészségét, anélkül, hogy azok tudnának róla, korábban mire használták az épületet. Új-Zélandon a közelmúltban romboltak le több olyan épületet is a hatóságok, amelyeket ilyen célra használtak, és amelyek olyannyira szennyezettek lettek, hogy helyreállításuk nem volt biztonságosan megvalósítható.
A szakértők szerint az ingatlantulajdonosoknak is nagyobb figyelmet kell szentelniük az ügynek, hiszen ha nem teszik, jelentős helyreállítási költségekkel, az ingatlan vagy a földterület értékromlásával, vagy ezek elveszítésével lesznek kénytelenek szembenézni.

9 tonna hamis gyógyszert foglaltak le Kelet-Afrikában

admin — Mon, 30 Aug 2010 10:35:04 +0000

Két hónapos akciósorozat végén több mint 9 tonna hamis gyógyszert foglaltak le hat kelet-afrikai országban. A nyomozás során eddig 80 embert tartóztattak le.
Jól megszervezett és alapos nyomozás zárult le hat kelet-afrikai országban a WHO felügyelete alatt. A helyi rendőri szervek 300 helyszínt kutattak át hamis gyógyszerek után. A felderítés sikeres volt, hiszen több mint 9 tonna gyógyszert foglaltak le Ugandában, Burundiban, Kenyában, Ruandában, Tanzániában és Zanzibárban.
A lefoglalt hamis gyógyszerek között találtak malária elleni gyógyszereket, különféle vakcinákat és antibiotikumokat. Az Interpol tájékoztatása szerint a hat ország képviselői már jövő héten találkoznak Zanzibáron, hogy megvitassák a hatékonyabb fellépést a kontinenst elárasztó hamis gyógyszerek ellen.

Hamis kísérleti rákgyógyszereket árult az interneten

admin — Mon, 30 Aug 2010 08:00:57 +0000

Kísérleti rákgyógyszerek internetes értékesítésével keltett hiú reményeket rákbetegekben egy kanadai férfi. A vásárlóknak a csodaszer helyett hatástalan kotyvalékot postázott. A férfit tavaly tartóztatták le Németországban, és most 33 hónapnyi börtönbüntetésre ítélték Phoenixben.
Példás ítéletet hozott a phoenixi kerületi bíróság. 33 hónapos letöltendő börtönbüntetésre ítélte a 22 éves Hazim Gabert, aki hamis rákgyógyszereket árult internetes honlapján keresztül. A kanadai férfinak emellett 75 ezer dollár büntetést és 53 724 dollár kártérítést is meg kell fizetnie. Ráadásul a bíróság 3 évig tartó pártfogói felügyeletet is elrendelt, amely szabadulása után veszi kezdetét.
Gaber 2009 júliusában vették őrizetbe Frankfurtban. A német hatóságok 2009 decemberében adták ki az Egyesült Államoknak. Az előzetes meghallgatáson Gaber elismerte, hogy 65 személynek adott el hamis rákgyógyszert. Az áldozatok 2007 októbere és novembere között vásároltak a Sodium diklór-acetát (DCA) nevű kísérleti rákellenes gyógyszerből, amely még nem került kereskedelmi forgalomba.
A csodaszer hatásában reménykedő rákbeteg vevők nemcsak amerikaiak és kanadaiak voltak. A becsapott ügyfelek vásároltak az Egyesült Királyságból, Belgiumból és Hollandiából is. A forgalmazás a Gaber által üzemeltett DCAdvice.com honlapon keresztül zajlott. A honlapon Gaber azt állította, hogy ő az egyetlen legális forgalmazója a kíséreti gyógyszernek, amelyet az Albertai Egyetemmel közösen működtet.
A tárgyalás során a laborvizsgálatok bebizonyították, hogy a gyógyszerek nem tartalmaztak diklór-acetátot, csak keményítőt, laktózt, dextrint (keményítő gumit) és szőlőcukrot.

SMS-ben ellenőrizhetik a gyógyszerek eredetiségét

admin — Tue, 24 Aug 2010 11:00:29 +0000

Évente több százezer ember életét követeli a kontinensre sajnálatos módon jellemző 30-60 százalékos arányú gyógyszerhamisítás. Az afrikai országok a jelentős mobiltelefon ellátottságot kihasználva új eredetiségellenőrző szolgáltatás bevezetését tervezik, amelynek során a fogyasztók SMS-ben ellenőrizhetnék a vásárolt gyógyszer valódiságát.
Az afrikai állampolgárok hamarosan egy egyszerű módszerrel megtudhatják eredeti gyógyszert vásároltak-e betegségük kezelésére vagy sem. A kontinens több országa ugyanis bevezetni készül egy új szolgáltatást, amelynek segítségével a fogyasztók rövid szöveges üzeneten keresztül ellenőrizhetik a beszedni kívánt pirulák valódiságát – írja a Yahoo News.
Az mPedigree névre keresztelt projekt egy ghánai vállalkozó fejlesztésén alapul, és a Hewlett Packard technológiai és infrastrukturális hozzáárulásával valósult meg. Lényege, hogy a programba bevont gyógyszerek csomagolására, egészen pontosan a bliszterekre egyedi számkódot nyomtatnak, amelyet ha a vásárlók egy SMS-ben elküldenek az információs telefonszámra, a válaszban megerősítést kaphatnak a termék eredetiségéről. Ha a termék eredeti, a válasz a vonatkozó információn kívül a gyártóról és a lejárati dátumról is közöl adatot. Ha a termék hamis, a válaszüzenet a termék ismételt ellenőrzésére kéri a fogyasztót.
A rendszer bevezetésére Nigériában a nyár folyamán került sor. A nyugat-afrikai országban jelenleg a malária elleni készítmények esetében használják a mobiltelefonos szolgáltatást, ezen készítmények körében ugyanis a hamisítási arány eléri a 30 százalékot. A helyi gyógyszerügyi hatóság, a NAFDAC azonban mihamarabb bővítené a szolgáltatási körbe bevont gyógyszerek típusát, és a lehető legtöbb készítményre kiterjesztené az alkalmazást. Nigéria mellett más afrikai országok, köztük Uganda és Tanzánia is a rendszer alkalmazhatóságát vizsgálja, Ghána, Kenya és Ruanda kormányai pedig már megkezdték a program fogyasztók bevonásával történő tesztelését is.
Egészségügyi szakértők szerint az innovatív megoldás emberéleteik ezreit mentheti meg évente Afrikában, ahol az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a forgalomba került gyógyszerek 30-60 százaléka is hamis lehet, és ahol a szakértők szerint évi 700 ezer maláriás és TBC-s beteg veszti életét a hamis gyógyszerrel történő kezelés miatt. A helyzetet súlyosbítja, hogy az aktív hatóanyagot az előírtnál kisebb dózisban tartalmazó hamis pirulák fogyasztása hatására a megbetegedéseket okozó vírusok és baktériumok mutálódnak, és ellenállóbbá válnak a gyógyszeres kezeléssel szemben.

Tradicionális és modern gyógyszereket is hamisítanak

admin — Mon, 23 Aug 2010 13:13:56 +0000

Kína egészségügyi hatósága közzétett egy listát, amelyen olyan gyógyszerhamisítványokat jelöl meg, amelyekről bizonyosan tudható, hogy az ázsiai ország piacán jelenleg is kaphatóak. A hatóságok szerint a hamisítványok között tradicionális kínai orvosságok és nyugati gyógyszerek is szerepelnek.
A SecuringPharma beszámolója szerint összesen 33 hamis gyógyszer szerepel azon a listán, amit a napokban tett közzé a kínai Állami Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Hatóság (SFDA) azokról a hamisítványokról, amelyek a kínai piacon jelenleg is elérhetőek a fogyasztók számára. A hatóság az összeállítással a tartományi és nemzeti hatósági szerveknek kíván segíteni, remélve, hogy elősegíti a gyógyszerhamisítási ügyek felderítését.
A hamisítványok között a tradicionális kínai orvosságok mellett nyugati fejlesztésű gyógyszerek hamis verziói is szerepelnek, köztük olyan multinacionális gyógyszercégek termékei, mint a Pfizer. A hamis gyógyszerek típusát tekintve többféle betegség érintett: szerepelnek köztük diabétesz, légzési problémák, szív- és érrendszeri, továbbá idegrendszeri panaszok, ízületi gyulladás és köszvény kezelésére javallott szerek is.
Az SFDA egyúttal bejelentette, hogy a közelmúltban 14 illegális webhelyet azonosított, amelyeken keresztül hamis és a minőségi követelményeknek nem megfelelő gyógyszereket értékesítenek az üzemeltetők. A szervezet közölte, az ügyben már értesítette az illetékes hatóságokat.

Izotópokkal azonosítanák a hamis gyógyszereket

admin — Thu, 19 Aug 2010 12:42:51 +0000

A csomagolás anyagában mérhető izotópok segítségével, tömegspektroszkópos eljárással azonosítanák a hamis gyógyszereket brit kutatók. A szakértők szerint a hamis és eredeti csomagolóanyagok izotóparánya között egyértelmű különbség mutatható ki.
A brit LGC laboratóriumi vizsgálatokkal foglalkozó cég kutatói fejlesztették ki azt az eljárást, amely a csomagoló- és festékanyagokban rejlő ólom és kalcium izotópok mérésével különbözteti meg az eredeti és a hamis gyógyszereket egymástól. A kutatók szerint minden, a természetben előforduló elem tartalmaz egy vagy több stabil izotópot, amelyek származási helyüktől függő jellegzetességekkel bírnak. Ezen jellegzetességek alapján pedig az eredeti termék izotópszintjével összevetve meg tudják határozni, hogy eredeti-e vagy hamisítvány a vizsgált termék.
A SecuringPharma beszámolója szerint az eljárás nem csak egyszerűen a hamis és eredeti gyógyszerek megkülönböztetésében segíthet, de hatósági eljárás során terhelő bizonyítékot is adhat a gyógyszer-hamisítókkal szemben.
A kísérleti szakaszban a kutatók kilenc gyógyszer csomagolóanyagát vizsgálták, amelynek során megállapították, hogy az eredeti és hamis dobozokban kimutatható kalcium izotópok aránya eltérő, ugyanakkor a hamis csomagolók izotópszáma egymással hasonlóságot mutatott. Az ólomizotópok vizsgálata során ugyanilyen eltéréseket tapasztaltak a szakértők.
Az LGC kutatói jelenleg kén izotópok mérésére alkalmas módszer fejlesztésén dolgoznak, remélve, hogy a hamis gyógyszerek azonosítására alkalmas újabb elemet találnak.

Hamis érszorítóra figyelmeztet az FDA

admin — Tue, 17 Aug 2010 13:24:26 +0000

A hadsereg által használt érszorítók hamisítványainak felbukkanására vonatkozó figyelmeztetést adott ki az amerikai gyógyszerügyi hatóság. Az FDA közlése szerint a hamisított életmentő eszköz könnyen eltörik és szorító hatékonysága sem megfelelő.
Az egészségügyi dolgozókat és beszerzőket inti óvatosságra az Amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Hatóság (American Food and Drug Administration, FDA) hamis érszorítókra figyelmeztető felhívásában. A hatóság közlése szerint a hadsereg által is használt, Combat Application Tourniquet (C-A-T) hamisítványai bukkantak fel, ezért kéri, hogy a sérültek megfelelő ellátása érdekében, az érintettek vizsgálják át készleteiket.
A MedPage Today beszámolója szerint az FDA bevizsgálta az előkerült hamisítványokat, amelynek során szakértői megállapították, hogy azok életmentésre nem alkalmasak. A szakértői vélemény szerint a hamis érszorítók műanyag részei könnyen meghajlanak, illetve eltörnek, emellett az eszköz nem képes kellő nyomással szorítani, és így nagy az esélye annak, hogy a páciens komoly vérveszteséget szenved.
Az FDA vizsgálatot indított annak érdekében, hogy a hamisítványok forrását felderítse. Az amerikai egészségügyi szerv közlése szerint az eredeti érszorítók csak meghatározott forgalmazókon keresztül szerezhetők be, azonosításukban segít a termék logójánál feltüntetett Nemzeti Ellátási Szám ellenőrzése.

Hamis gyógyszerek a német gyógyszertárakban?

admin — Tue, 17 Aug 2010 13:21:27 +0000

Illegális gyógyszerterjesztés, köztük hamisítványok értékesítésének gyanúja okán folytat nyomozást a helyi rendőrség több észak-németországi patikussal szemben. A hatóságok szerint nem csak hamis életmódgyógyszerek, de hamisított fájdalomcsillapítók és rákgyógyszerek is felkerültek a patikák polcaira.
A SecuringPharma beszámolója szerint nem csak a hamis gyógyszerek internetes terjesztése jelent veszélyt Németországban. Az illegális készítmények a német gyógyszertárak készleteibe is bekerültek, így a patikák vásárlói is ki vannak téve a hamisítványok megvásárlásával járó kockázatoknak. A német Markt üzleti lap tudósítására hivatkozó cikk szerint a német hatóságok egy patikus ellen emeltek vádat Braunschweig régióban, több észak-német városban, úgymint Hamburg, Celle, Verden és Kiel városokban található gyógyszertárak ügyében pedig nyomozást folytatnak.
A hatóságok szerint az érintett patikák készleteibe nem csak hamisított életmódgyógyszerek, köztük potencianövelő szerek és testépítő készítmények, de hamis fájdalomcsillapító tabletták, antibiotikumok és rákgyógyszerek is bekerültek. A vád szerint az ügyben érintett patikusok az illegálisan beszerzett készítményeket az eredeti gyógyszerekkel vegyítve terjesztették.
Nem ez az első eset Németországban, hogy a legális gyógyszerellátási rendszer biztonságossága megkérdőjeleződik. A tavalyi évben a hatóságok HIV-fertőzés kezelésére használt hamis készítményekre bukkantak a hivatalos gyógyszerellátási láncban. A GlaxoSmithKline Combivir nevű terméke hamis változatának Brémában, a Boehringer Ingelheim Viramune nevű készítményének hamisítványára Sylt szigetén akadtak nyomára. Az eredeti gyártók mindkét esetben termékvisszahívásra kényszerültek a betegek biztonsága érdekében. Az ügyben elrendelt nyomozás során kiderült, hogy a készítményekben a pirulák eredetiek voltak, de az elsődleges és másodlagos csomagolásuk, továbbá a címkézésük hamis volt.

Veszélyben a magyar internetezők egészsége

admin — Mon, 16 Aug 2010 20:20:47 +0000

Az interneten vásárolható gyógyszerek, különösen a vényköteles gyógyszerek döntő többsége hamis. Európa-szerte mégis egyre többen választják a gyógyszerbeszerzésnek ezt a kényelmes, de rendkívül kockázatos módját. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület kutatása szerint Magyarországon az internetezők egynegyede vásárolt már vényköteles gyógyszert recept nélkül, és egyre többen vannak, akik a jövőben megfontolnának egy ilyen veszélyes tranzakciót.

Hamis gyógyszerek: célkeresztben az internethasználók

Magyarországon a HENT korábbi országos reprezentatív felmérése szerint 5-7 százalékra tehető azoknak az aránya, akik vásárolnának bizonytalan eredetű forrásból származó gyógyszert. A HENT új kutatásában szűkítette a vizsgált népességet és a rendszeres internethasználók attitűdjét vizsgálta. A szűkítés oka, hogy az európai tendenciák azt mutatják: egyre inkább az internetre tolódik át a hamis gyógyszerek forgalma, így a hamisítók elsődleges célcsoportjává az internetezők váltak.

A HENT kutatásának célja egyrészt az online webshopokban és a patikán kívüli forrásból vásárolt gyógyszerek megítélésének mérése volt, másrészt arra volt kíváncsi, hogy azok az emberek, akik többé-kevésbé rendszeresen vásárolnak gyógyszert az interneten, milyen megfontolásokból teszik ezt. A kutatási cél eléréséhez a HENT kvantitatív és kvalitatív módszereket is alkalmazott.

Hol vásárolnak gyógyszert az internetezők?

A kérdőíves kutatás során megkérdezettek fele legalább havonta vásárol gyógyszert, legjellemzőbben láz- és fájdalomcsillapítót, gyulladáscsökkentőt – ilyen jellegű gyógyszereket a célcsoport 83%-a vásárolt az elmúlt egy évben. A gyógyszervásárlók közül mindenki vásárol patikában, míg kizárólag patikában a megkérdezettek háromnegyede vásárol. Ötödük patikán kívüli forrásokból is szerez be gyógyszert alkalomadtán. A beszerzés két fő forrása: az online webshopok és az ismerősök.

Az internetezők egynegyede kockáztatta már az egészségét

A legmegdöbbentőbb eredmény, hogy minden negyedik internetező vásárolt már vényköteles gyógyszert recept nélkül. A beszerzés elsődleges forrása az internet vagy egy ismerős. Az ismerős lehet egy barátjának vagy rokonának barátja vagy rokona. Tehát nem közvetlen barát, de valamilyen személyes (gyakran irracionális, megalapozatlan) bizalom jellemzi a vele kapcsolatos attitűdöt. Az ismerős így egyfajta dealer, akihez van valami személyes kapcsolódási pont. A kutatásból az is kiderült, hogy sokan nem is tudják: receptköteles gyógyszert szereztek be nem biztonságos forrásból. Az interneten vásárlóknak csupán 4 százaléka, míg az ismerőstől vásárolóknak csak 20 százaléka van tisztában ezzel a ténnyel.

Még magasabb a bizonytalan forrásból potenciálisan vásárlók aránya. Tízből négyen vásárolnának gyógyszert patikán kívüli forrásból, ha a gyógyszert itthon nem forgalmaznák. Emellett minél jelentősebb a patikai és patikán kívüli ár közötti különbség, annál nagyobb arányban választanák az olcsóbb alternatív forrást a gyógyszertári beszerzés helyett. Míg 10%-os árkedvezmény mellett 11%, addig 30%-os megtakarítás esetén már 29%-a vásárolna gyógyszertáron kívül orvosságot.

A fogyasztók többsége nincs tisztában azzal, hogy mekkora kockázatot vállalnak azzal, hogy vényköteles gyógyszerüket bizonytalan forrásból szerzik be. A megkérdezettek közel 60 százaléka szerint azért olcsóbbak a patikán kívül vásárolt gyógyszerek, mert nem kell az árukból patikát és alkalmazottakat fenntartani, illetve mert nem fizetnek adót, és nincs marketingköltségük sem. Mindössze a megkérdezettek harmada vélekedik csak úgy, hogy az olcsóság ára a kevesebb hatóanyag, s kevesebb, mint a válaszadók negyede ismeri fel, hogy az alacsony ár eléréséért az ismeretlen gyártó ki is hagyja a hatóanyagot a termékből.

Meglepő, hogy a megkérdezettek egybehangzóan magas arányt becsültek a magyarországi hamis vagy bizonytalan eredetű forgalomra: a válaszadók több mint fele szerint a magyarországi gyógyszerforgalom legalább 30%-a származik nem hivatalos forrásból.

Az online gyógyszerbeszerzést elutasítók is meggyőzhetők

A fókuszcsoportos kutatás eredményei szerint a vásárlók és nem vásárlók között a fő különbség, hogy a nem vásárlók bizalmatlanok a gyógyszerek online beszerzésével kapcsolatban. A vásárlók az egyéb nem gyógyszertári beszerzési forrásokat (például piac) elutasítják, ugyanakkor megbíznak a webáruházakban, mondván, hogy azok ellenőrzött, szabályozott intézmények, és azokat leellenőrizhető cégek üzemeltetik. Ebből is kitűnik, hogy az emberek nem tudják, hogy Magyarországon gyógyszert interneten árusítani illegális.

A nem vásárlók elutasító attitűdje ugyanakkor nem tűnik megingathatatlannak. Miközben hangsúlyozzák, mennyire fontos számukra a biztonság, s ezt a hagyományos patika nyújtja megnyugtatóan, hagynak kiskaput az online webáruházak számára is. Ha a biztonság érzetét vagy illúzióját megteremtik számukra, akkor könnyen hajlanak a vásárlásra. A résztvevők az online beszerzés előnyei között toronymagasan legtöbbször az alacsony árat említik. Az ár mellett előnyként elhangzott az egyszerűség, a diszkréció, és hogy így másként nehezen beszerezhető termékekhez is hozzájutnak.

A teljes kutatási összefoglaló az alábbi linkre kattintva érhető el:
Veszélyben az internetezők egészsége