2009. március 11.
 Nyomtatóbarát változat

Globális probléma

Globális probléma

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb jelentése szerint megbecsülni is lehetetlen a hamisított készítmények arányát a világon. Azonban támpontként szolgálhat a napvilágra került esetek száma. Ez sajnos folyamatosan emelkedik.

2007-ben mintegy 1500 alkalommal buktak le gyógyszer-hamisítók. Ez napi több mint négy esetet jelent. Bár az egyes esetek között nagy különbségek vannak, mindegyik tabletták vagy ampullák ezreit, illetve ekkora mennyiségekhez elegendő alapanyagot jelentett. Az érték 20 százalékos növekedést mutat 2006-hoz képest, és mintegy tízszerese az ezredfordulón napvilágra került esetek számának. Ez valószínűleg egyaránt betudható a felderítési hatékonyság javulásának, és a gyógyszerhamisítás terjedésének.
Az esetek egységes nyilvántartását nehezíti, hogy gyakran nem különböztetik meg a szabadalmi és egyéb jogvitákat magától a tényleges gyógyszerhamisítástól – amikor hozzá nem értők silány készítményt adnak el gyanútlan vevőknek vagy rosszindulatú, gátlástalan kereskedőknek.

A WHO tizennégy okot tesz felelőssé, amiért a hamis gyógyszerek gyártása és kereskedelme világszerte jövedelmező üzletág lehet.

1. Egyes államok és kormányok nem ismerik el a probléma létét és jelentőségét.
2. Elégtelen a nemzetközi jogi szabályozás keretrendszere, nem elég súlyosak a büntetési tételek.
3. Gyenge az adminisztratív háttér, hiányzik a kellő kapacitás a nagyszámú ellenőrzéshez és az ügyek végig viteléhez.
4. A gyógyszerek gyártásának, kereskedelmének ellenőrzése nem megfelelő.
5. Az ellenőrző és bűnüldöző hatóságok munkája közötti gyenge az összehangoltság, akadozik az információcsere.
6. Alacsony fokú az együttműködés a magán- és a közszféra szereplői között.
7. Akadályozott a hozzáférés az egészségügyi szolgáltatásokhoz és a megbízható gyógyszerekhez.
8. Írástudatlanság és szegénység.
9. Nem megfelelő társadalombiztosítási modellek.
10. Az egészségügyi helyett a gazdaságossági szempontokra fókuszáló nemzeti gyógyszerpolitikák.
11. Elaprózott értékesítési csatornák.
12. Jogilag „senki földjén” található kereskedési helyek.
13. Szabályozatlan internetes kereskedelem.
14. Szabályozatlan kiszervezett gyártási műveletek.

A 2006-ban létrehívott Gyógyászati Készítmények Hamisítása Elleni Nemzetközi Munkacsoport (International Medical Products Anti-Counterfeit Taskforce – IMPACT) hivatott a gyógyszerhamisítás elleni nemzetközi intézkedések koordinálására. A Munkacsoportot a WHO, az Európai Bizottság és egyes országok kormányai finanszírozzák. Az IMPACT maga nem lép fel hatóságként, azonban elemzésekkel, szakértői anyagokkal segíti a jelenség elleni nemzetközi felélpést.

(Készült a WHO Végrehajtó Testülete 124. ülésszakának 2008. decemberében elfogadott napirendje alapján)

Vissza a főoldalra